„Azt kell megvalósítanunk, amire szüksége van a lakosságnak”

– Készült egy a remek kisfilm a kerületi részvételi költségvetésről, amelyet mindenki megtekinthet a kozossegre-kapcsolva.hu oldalon és a közösségi médiában. Ebben olyan lehetőségeket mutatnak be, hogy milyen ötletekkel lehet pályázni a részvételi költségvetés forrásaira. A cél azonban nem az, hogy mindenki szabadon ötleteljen a kerületi fejlesztésekről?
– Természetesen a Részvételi Költségvetés célja ugyanaz, mint eddig: a kerületben élők közösen dönthessenek a lakóhelyükre vonatkozó változásokról, legyen szó akár sok kisebb, vagy akár pár nagyobb léptékű fejlesztésről. Így olyan projektek valósulhatnak meg, amelyeknek köszönhetően Budafok-Tétény élhetőbb, fenntarthatóbb és vonzóbb kerületté válik. A kis videónkkal csak segítséget kívántunk nyújtani, hogy mégis miben érdemes gondolkodni, olyan élethelyzeteket próbáltunk meg felvázolni, amikor az ember a hétköznapjaiban szembesül akár kisebb, akár nagyobb, de bosszantó hiányossággal, amelyeket pótolni kellene, vagy olyasmivel, amiben fejlesztésekre lenne szükség, például egy ivókút elhelyezése egy futópálya mentén. Pontosan az ilyen igények kielégítéséhez jó terep a részvételi költségvetés.

– A cél tehát továbbra is az, hogy maga a lakosság találja ki, mit fejlesszen az önkormányzat a költségvetésének egy részéből?
– A részvételiség lényege, hogy az emberektől jöjjenek az ötletek is, és utána maguk a lakosok szavazzák meg ezeket. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy közvetlen ők döntenek arról, ők határozzák meg azt, hogy a részvételi költségvetés több mint 300 millió forintos forrását mire fordítsuk. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyon jól meghatározható, mik azok a témakörök, amelyek láthatóan fontosak az itt élőknek. Mivel a kerületünk az egyik legzöldebb városrész a fővárosban, fontos számunkra a környezetvédelem, az ezzel kapcsolatos projektek sorozatban nyernek a szavazásokon. Az állatvédelem is kifejezetten központi kérdés a kerületiek számára. Fontos a közlekedésbiztonság is, bár ezeknél a fejlesztéseknél rendszeresen futunk bele abba a helyzetbe, hogy olyan munkákat végzünk el a részvételi költségvetés forrásaiból, amelyek a fővárosi önkormányzat feladatai. Mivel azonban nem jutunk egyről a kettőre a fővárosi vezetéssel, inkább magunkra vállaljuk. A lakosság igényli például útkereszteződések biztonságosabbá tételét, gyalogátkelőhelyek építését.

– Elsősorban az infrastruktúrát fejlesztenék, illetve a zöldcélokat valósítanák meg az ötletgazdák és a pályázatokra szavazó lakosság?
– Annak is örülök azért, hogy nemcsak infrastrukturális beruházások valósulnak meg ebben a programban, hanem más elemek is. Olyanok, amelyek a közösségépítést segítik. Tavaly nyertes volt például egy közösségi műhely (maker space) ötlete, ahová bizonyos feltételek teljesülése mellett bárki elmehet, mondjuk megszerelni a gyermeke biciklijét, vagy bármit megjavítani az ottani eszközök segítségével. Workshopokat is szeretnénk tartani, főként fiatalok számára, ahol gyakorlatban is kipróbálhatnának 3D-s nyomtatót vagy segítséget, ismereteket kaphatnának a számítógépes programozáshoz. A megvalósítható programok köre tehát rendkívül széles, de vannak határai, például a költségeknek bele kell férnie abba a 75 millió forintos keretbe, amelyet egy projektre maximálisan adhatunk. Az egyesületek ez alól kivételek, ők legfeljebb 7 millió forintot kaphatnak a működésükre, vagyis közvetlenül azokra a feladatokra, amelyekre alakultak.

– Mennyi most az összes forrás, amelyet el lehet költeni a részvételi költségvetésből a lakosság javaslatainak megvalósítására?
– Karsay Ferenc polgármester úr javaslatára azt a pénzt is visszaforgatjuk a teljes keretösszegbe, amely esetleg megmarad az előző évből, mivel szinte kizárt, hogy a szavazáskor úgy jöjjön ki a nyertesek sorrendje, hogy pont 300 millió forint legyen a végösszeg. Idén nagyjából 17 millió (pontosan 17 550 000) forintot fog visszakapni a tavalyi keretből a lakosság az ötleteihez. Így az összes elkölthető forrás 317 550 000 forint.

– Hogyan, milyen szempontok alapján osztják el ezeket a pénzeket? Városrészenként lehet szavazni vagy más módon?
– Minden évben készítünk egy felhasználói elégedettségmérést. Ennek eredménye alapján kiderült, hogy bonyolult, ha városrészenként lehet szavazni az ötletekre. A lakosság többsége ezért azt kérte, hogy inkább témaköröket, kategóriákat adjunk meg, és ezekhez nyújthassák be a javaslatokat. Így nem maradhatnak ki például olyan ötletek, amelyek az egész kerületet érintik.

– Hogyan lehet benyújtani az ötleteket?
– Ehhez regisztráció szükséges azoknak, akik az előző évben még nem regisztráltak a kozossegrekapcsolva.hu oldalon. Regisztrációra kizárólag 22. kerületi állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező, 16. életévét betöltött lakos jogosult. Az e-mail-cím, jelszó, valamint az adatok kitöltése után jóváhagyási linket küldünk a megadott e-mail-címre. Erre rákattintva tudjuk jóváhagyni regisztrációnkat. Ezt követően belépve a profilunkba kell kitölteni egy ötletbeadási űrlapot. Minimum 500 karakternyi szöveget kértünk, de minél jobban le tudja valaki írni, hogy mi az ötletének a lényege, annál kevesebb a hibalehetőség, annál kevesebb a lehetősége annak, hogy félreértések miatt utasítsuk el a javaslatát. Nem kérünk tehát „disszertációt”, de fontos kifejteni pontosan, mit kívánnak megvalósítani az ötletgazdák. Lehet feltölteni a szöveghez képet, dokumentumot, grafikát, esetleg térképet is a megvalósítás helyszínéről. Ez például nagy segítség nekünk abban, hogy jól tudjuk azonosítani a tervezett projekthelyszínt.

– Mi történik az ötletbeadási időszakot követően a javaslatokkal?
– Az ötletbeadási időszak után következik a feldolgozás, amely egy hónapig tart. Az önkormányzat szakemberei dolgoznak ezalatt azon, hogy melyik ötlet felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek után kirakhatjuk szavazásra. Azért is jó, hogy ha az ötletgazdák informatív pályázatokat nyújtanak be képekkel, illusztrációkkal, mert a szavazásra bocsátott projektnek lesz egy kis bemutatkozó oldala, amelyet meg lehet osztani a közösségi médiában, egyfajta kampányt lehet indítani a megvalósítás érdekében. Erre biztatjuk is a javaslatok kitalálóit, hiszen a részvételi költségvetés fő célja a közösségépítés, hogy találjuk meg a szomszédainkat, a lakókörnyezetünket, az iskolában a szülőtársakat, és beszélgessünk velük arról, hogy a környékünkön, a szűkebb hazánkban mire lenne szükség. A részvételi költségvetés akkor jó, ha interperszonális kapcsolatokat is szül, és erősíti a Budafok-Tétényben egyébként is erős közösségi hálót.

– Hány ötletet nyújthat be egy pályázó?
– Ez nincs korlátozva, vannak is úgynevezett „visszatérő vendégeink”, akik minden évben több ötletet is benyújtanak.

– Mikor nyerő egy ötlet? Mit vegyenek figyelembe a pályázók, ha azt szeretnék, hogy biztosan szavazási körbe kerülhessen a javaslatuk?
– Erről a kozzossegrekapcsolva.hu honlapra készítettünk egy kisokost, ezt érdemes az ötletek benyújtása előtt tanulmányozni. Ha például egy javaslat megvalósítása várhatóan többe kerül, mint az egy projektre elkölthető maximális összeg, nem mehet át az előzetes szűrőn. Általában nem tudjuk támogatni azokat az ötleteket, amelyek nem a saját területünkön valósulnának meg, például fővárosi vagy állami ingatlanon. Az olyan javaslatok sem valósíthatók meg, amelyek nem közérdeket, hanem egyértelműen magánérdekeket szolgálnak. 

– Ha több egyforma ötlet érkezik, van-e lehetőség ezek összevonására?
– Igen, ezt lehetővé tettük. Híve vagyok azonban annak, hogy virágozzék minden virág. Lehetőség van tehát arra, hogy az ötletgazdák megbeszéljék egymással, összevonják-e a hasonló célt szolgáló ötleteiket, de nem tesszük kötelezővé. Tipikus példa volt erre a kilátópont kialakítása Budafokon, amely pár évvel ezelőtt nyert a pályázaton. Volt, aki egy magas kilátótornyot szeretett volna építeni a helyszínre, volt, aki parkosítani szeretett volna, mert a terület egyébként is magasan van, elég oda padokat elhelyezni, hogy gyönyörködhessünk a panorámában. Végül az utóbbi elképzelés kapott a lakosságtól támogatást, így ez valósult meg. Lehetővé tettük ugyanakkor, hogy az ötletgazdák megegyezzenek egymással.

– Mi a határidő, meddig lehet benyújtani az ötleteket?
– A regisztráció folyamatos. Az ötletbeadási időszak január 15-én déltől indult és február végéig tart. Az se rémüljön meg, aki nem jártas az online világban, mert postai úton is be lehet adni a javaslatokat. Aki mégis online szeretne ötletet benyújtani, de nem rendelkezik otthoni internettel, annak a Szociális Szolgálat (1221 Budapest, Anna utca 10.) és a Cziffra Központ (1225 Budapest, Nagytétényi út 274–276.) kollégái állnak rendelkezésre, előre egyeztetett időpontban. A Budafok-tétényi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat székhelyén (1225 Budapest, Nagytétényi út 276.), valamint az Adományponton szintén várják az érdeklődőket ügyfélfogadási időben.

– Mikor kezdődik a szavazás? 
– A szavazás április nyolcadikán kezdődik, május hatodikáig tart, és az ezt követő napokban tudunk majd eredményt hirdetni. A szavazatokat szintén a kozossegrekapcsolva.hu oldalon lehet majd leadni.

– Egy ember hány szavazatot adhat le?
– Mindenkinek hat szavazata van, viszont arra kell majd figyelni, hogy visszavonni a kattintásainkat (voksainkat) nem lehet, mert azt nem engedi a rendszer. A szavazatokat viszont nem kell egy időben leadni, ha valaki három szavazat után még egy kicsit gondolkodni szeretne a következő voksain, megvan erre is a lehetőség.

– Mi a garancia arra, hogy az önkormányzati választás után is megvalósulnak ezek a javaslatok?
– Ez kötelezettség, hiszen a pályázatot kiírta az önkormányzat, és a képviselő-testület jóváhagyta. Amint tehát megszületik a lakossági döntés, elkezdhetjük a tervezést. Ilyen szempontból teljesen mindegy, milyen a vezetőség összetétele. Az viszont nem mindegy, hogyan valósítja meg az önkormányzat ezeket a projekteket. A javaslatok akadálytalan és megfelelő megvalósítására tehát garancia lehet, ha azok intézik ezt, akik eddig is részt vettek benne.

– Az ellenzéki képviselők állandóan azt kérik számon, hogy miért kell sok pénzt fordítani a részvételi költségvetés kommunikációjára. Miért van erre szükség?
– Ha azt szeretnénk, hogy ez egy valódi részvételi program legyen, és meg akarjuk adni az embereknek az esélyt, hogy legalább tudjanak róla, akkor nem spórolhatunk a kommunikáción. Az ellenzék úgy csinál, mintha nem tudná, hogy a kommunikáció is kötelező feladata egy önkormányzatnak. Értem, hogy magukból indulnak ki, és valami turpisságot látnak ebben, mert az általuk vezetett fővárosnak hatalmas összegeket felemésztő brandépítő cége van, ami valóban egyfajta kifizetőhelynek tűnhet. Nálunk viszont semmi más nem történik, mint hogy olyan alkalmi feladatokra szerződünk bizonyos szereplőkkel, amire nem lesz állandó jelleggel szükség, csak a részvételi költségvetés kampányának időszakában. Például grafikussal vagy marketingügynökséggel, amely a közösségi médiahirdetéseket intézi. Szeretnénk a leghatékonyabbak lenni a lehető legkedvezőbb áron abban, hogy a lehető legtöbb ember értesüljön arról, van lehetősége beleszólni az önkormányzat fejlesztési döntéseibe. Évről évre haladunk előre, de az már komoly eredmény, hogy ötezer egyéni regisztráltunk van ebben a programban.

– A főváros közösségi költségvetéséhez hasonlítva ez elég jó aránynak tűnik, ahogyan az is, hogy mennyi pénzt fordítunk erre. 
– A kerület jelenlegi vezetése egyértelműen elkötelezett emellett a demokráciaprojekt mellett. A főváros is indított egyet, nem sokkal utánunk. Hogy ott mekkora az elköteleződés, a valós problémamegoldás, és nem a látványpékség irányában, az kérdéses. Ha a költségvetésük ugyanakkora százalékát engednék át a lakosság ötleteire, igényeire, mint mi, az nem 1, hanem 10 milliárd forintos keretet jelentene. Ráadásul arányait tekintve a fővárosnál jóval kevesebb szavazat elég egy-egy ötlet megvalósításához, a rendszer pedig átláthatatlanabb, mert bárki szavazhat a fővárosi lakossági fejlesztési javaslatokra Kiskunmajsától Kazincbarcikáig, miközben úgy tűnik, mindenki annyiszor tud regisztrálni, ahány e-mail-címmel rendelkezik. Azt látom, hogy a fővárosnál nem törekednek feltétlenül arra, hogy ez egy marketingeszközön kívül bármi más legyen. Mi azonban az eredménnyel foglalkozunk, és azt gondolom, hogy ez látszik is. Sokkal több megvalósult projektünk van, mint a fővárosnak, ami azt is bizonyítja, hogy nem azért indítottuk el a részvételi költségvetést, hogy verhessük a mellünket, hanem azért, hogy tényleg megvalósítsuk azt, amire a lakosságnak szüksége van. Mert ez a dolgunk.

Haraszti Gyula

KÖZÖSSÉGRE KAPCSOLVA – RÉSZVÉTELI KÖLTSÉGVETÉS
NYERTES ÖTLETEK TÉRKÉPE